A MÚZEUM TÖRTÉNETE

A modernkori emlékezetápolás az 1950-es évek végén Berettyóújfaluban is szárnyra kapott, amelyben lelkes pedagógusok és lokálpatrióták vettek részt, akik dr. Sándor Mihályné tanárnő szervezőmunkájának köszönhetően nyithatták meg 1960. augusztus 20-án a Bercsényi u. 7. szám alatt a Bihari Múzeum elődjének tekintett Néprajzi házat. A 18. közepén épült lakóházat sikerült rendbe hozni és Berettyóújfaluból, illetve a környező falvakból származó korhű bútorokkal, használati tárgyakkal berendezni. A Néprajzi ház közel egy évtizedig működött, de a sorsát nem kerülhette el és lebontásra került a múlt emlékeinek otthont adó egykori lakóház. A történtek ellenére a megkezdett gyűjtőmunkát Sándor Mihályné, Erdélyi Gábor és a pedagógustársak tovább folytatták, bár tárolásra, elhelyezésre alkalmas épület nem állt a rendelkezésükre. A helyben történő emlékmentéshez a megyei múzeumok igazgatósága nyújtott mentőövet, Dankó Imre igazgató felkarolta a Berettyóújfaluban alapítandó múzeum ügyét, amely 1974. október 17-én vált valósággá, amikor a Kossuth u. 36. szám alatt – a Fényes család egykori lakóházában – megnyitották a Bihari Múzeum kapuit. Az első állandó kiállítás három hónap alatt készült el, dr. Varga Gyula, a Déri Múzeum tudományos főmunkatársának vezetésével.

 

A múzeum közel huszonöt év után elköltözött az idő közben már jelentős mértékben kinőtt családi házból és a város szívében, az egykori községháza emeletén lelt új otthonra. A 2001-ben lezajlott költözés után 2003 májusában nyílt meg az állandó kiállítás első része (régészeti és helytörténeti egység), majd 2004. október 17-én – a múzeum 30. születésnapján – néprajzi terem, az irodalomtörténeti és egy játéktörténeti kiállítás tette teljessé az egy évvel korábban elindított építkezést.

2013-ban, a múzeumi szférában végbemenő strukturális változásoknak köszönhetően, a Bihari Múzeum Berettyóújfalu Város Önkormányzatának fenntartásába került, amely továbbra is ellátja területi múzeumi feladatait. 2016. február 1-jétől a város kulturális és tudományos életének újraszervezését követően az újonnan életre hívott Berettyó Kulturális Központ tagintézményeként működik tovább a Bihari Múzeum.

A múzeum 2020–2021 folyamán több pályázat és projekt segítségével öt kiállítási egységét (néprajzi, sárréti, irodalomtörténeti és helytörténeti termek) újította meg, egy látványos, interaktív új állandó kiállítás segítségével mutatja be a látogatónak a bihari táj és a bihari emberek történetét.

A Bihari Múzeum az Év Múzeuma 2004 pályázaton a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumának különdíját nyerte el látogatóbarát programjaiért, a térségben betöltött kulturális szerepért, színvonalas szakmai kiadványaiért. Ezt követően múzeum 2011. évi munkáját szintén különdíjjal jutalmazták az Év Múzeuma pályázaton. 2012. május 19-én, a Múzeumok Majálisa nyitóeseményén A korszerű kisvárosi múzeum példaértékű megvalósításáért és a színes korcsoportonként kialakított múzeumpedagógiai programokért az Emberi Erőforrás Minisztériuma Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága különdíját vehette át az intézmény. 2015-ben pedig "Az Év Múzeuma, 2014" kitüntető címet is elnyerte a Bihari Múzeum.

A Bihari Múzeum az 1990-es évek elejétől fogva támogatta, segítette, alapítóként aktív részt vállalt a civil közösségek születésében, telephelyként biztos háttérországot biztosított az egyesületek, alapítványok számára.

1993-ban a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Szervezet és Berettyóújfalu Önkormányzata megalapította Tardy Anna hagyatékából a Bihari Múzeumért Alapítványt, amely napjainkig segíti és támogatja a Bihari Múzeum működését.

1992-ben a Bihari Múzeumban alakult meg a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület bihari csoportja. A kezdetben 20 fős tagság létszáma több mint száz főre emelkedett. Néhány éve a múzeum már nem tudott helyet biztosítani a programjaikhoz. 2003-tól azonban újra a csoport központja lett a Múzeum.