A hét műtárgya


2017. augusztus 16.

B. Hajdú László: Emléklap-kollázs II. János Pál pápa magyarországi látogatása tiszteletére (Képzőművészeti gyűjtemény. Leltári szám: V. 2000.17.)

A római katolikus egyház 264. vezetője, II. János Pál – a pápák közül elsőként –
hivatalos látogatás so
rán első ízben 1991. augusztus 16–20. között járt
Magyarországon. A Szentatya a négy nap alatt öt helyszínen (Esztergom,
Pécs, Szombathely, Máriapócs, Budapest) tartott szentmisét, továbbá ökomenikus
istentiszteletet Debrecenben. Találkozott többek között magyar fiatalokkal
a Népstadionban, betegekkel a budapesti Bazilikában, valamint a tudomány
és a művészet képviselőivel is.

A Bihari Múzeum gyűjteményében őrzött, II. János Pál pápa első magyarországi
látogatása alkalmából készült színes nyomat B. Hajdú István festőművész
(1926–1998) alkotása.


2017. augusztus 11.

Téglavető (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 81.12.)

Ezt a fakeretet, amely egy fedeletlen dobozkára hasonlít,
vályogtégla készítésére használták.

Az alföldi népi építkezésben elterjedt vályogtégla
elkészítéséhez a földet a település határában lévő
vályogvető gödrökből termelték ki. A gyökerektől
megtisztított földet eláztatták vízzel. Az így kapott
sarat kapával, taposással összevágták, és bekeverték
szalmatörekkel. A betörekelt sarat félnapos érlelés
után beletömték, belesimították a vályogvető formába,
majd kifordították, és hagyták száradni. Az így elkészített
vályogtéglákat kúpokba helyezve tárolták a felhasználásig.

A múzeum téglavetőjét Toldon használták, 1981-ben a honismereti tábor résztvevői gyűjtötték.


2017. július 28.

Futballkupa (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III. 2002.54.2.)

1947-ben Berettyóújfaluban játszott az osztrák Ostbahn Wien labdarúgó
csapata. Az 1921-ben, vasutasok által alapított klub székhelye Bécs
XI. kerületében, Simmeringben található. Napjainkban "SC Ostbahn XI"
néven működik, és a osztrák
regionális bajnokság keleti csoportjában
szerepelnek. A kupát a BUSE kapta a nyugatról érkezett futballcsapattól,
melyen szerepel az egyesület akkori elnevezése (ESV Ostbahn Wien),
valamint ittjártuk időpontja is, "Ostern, 1947", vagyis 1947
húsvétja.
Érdekesség továbbá, hogy a csapatnak jelenleg több magyar játékosa is van.

 


2017. július 13.

Mozfilmreklám. Rita, a vadnyugat "réme". Színes, szélesvásznú zenés olasz filmvígjáték. Készült: 1967. (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.2009.63.34.)

50 éve, 1967-ben vetítették a mozikban a "Rita, a vadnyugat réme"
c
ímű olasz western-vígjátékot, ami keveréke a musicalnek,
a spagetti-westernek, valamint az NSZK-indiánfilmek paródiájának.
A Rita Pavone által megformált címszereplő "szabadidejében"
bűnözőket üldöz, és az általuk ellopott aranyat egy barlangba rejti el,
amit majd terve szerint megsemmisít, hogy elpusztítsa minden baj
legfőbb forrását: a pénzt. Egy napon csatlakozik hozzá egy bizonyos
Black Star, akit nem más alakított
, mint Terrence Hill, aki ehhez
a filmhez vette fel művésznevét.

A mozifilmreklámot Szabó Géza, egykori berettyóújfalui mozigépész ajándékozta múzeumunknak.


2017. július 5.

Üvegnegatív: a zsákai templom harangja „hadba vonul”. (Fotótár, Barcsay-fotóarchívum. Nyilvántartási szám: Gy. N. 866/7)

Ahogyan a történelem során az ágyú szerepe nőtt a harcászatban,
a nyersanyagául szolgáló bronz
hoz számos esetben harangok
beolvasztásával igyekeztek hozzájutni. Magyarországon e célból
már 1538-ban
SzapolyaiJános több harangot akasztatott le
a tornyokból a Barcaságban. Az 1848
-49-es szabadságharc
idején a magyar kormány kéréssel fordult az egyházakhoz,
hogy a nélkülözhető harangjaikat a
dják át a hazának.

Az első világháborúban 1915-ben született az első miniszteri körirat,
amelyben kérik az egyházaktól a harangokról való lemondást hadi
célokra. 1917-ben már a beszolgáltatás kötelezővé vált: alóla csak
a „történelmi és műemléki beccsel” bíró harangok mentesülhettek. 

A települések lakosai mindenütt szalagokkal, virágokkal díszítették hadba vonuló harangjaikat, és ünnepség keretében kísérték újjászületéseükhöz vezető útjukra.

Zsákán Barcsay Károly tartotta a búcsúbeszédet a harangok felett 1917. július 5-én. Az ünnepélyes pillanatot amatőr fényképész fia, a későbbi járásbírósági elnök, id. Barcsay László örökítette meg. Az üvegnegatívon megmaradt felvétel a Barcsay-fotóarchívum részeként került a Bihari Múzeum gyűjteményébe.

 


2017. június 29.

Aratókorsó (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.75.32.1.)

Hagyományosan Péter-Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás.
Biharban egykor a férfiak
kaszával arattak, az asszonyok haladtak utánuk,
és sarló segítségével „markot szedtek”. Rendszerint hajnalb
an kezdték
a munkát, és naplementéig dolgoztak a mezőn. A nyári melegben különösen
fontos volt az ivóvíz-pótlás: a vizet cserépkorsóban vitték magukkal a határba.
A korsó fülén lévő nyíláson, a „csecsen” keresztül lehetett inni, az edény
szájánál lévő rostély megakadályozta a békák, siklók vízbe kerülését. A korsó
belsejébe a fazekasok égetés előtt kis kerámiagolyócskákat tettek, ami megelőzte a vízkő lerakódását az edény falára.

A Bihari Múzeum egyik aratókorsóját mezőtúri fazekasok készítették.


2017. június 23.

Női cipő (Történeti tárgyi gyűjtemény.
Leltári szám: III. 2002.42.1–2.)


Ezt a fekete színű hegyesorrú női cipőt kézzel varrott,
lakkbőr, bőrtalppal, ú.n. rakott sarokkal, fekete csont
csattal Pottondy István cipész készítette Budapesten
a 20. század első felében. A múzeum gyűjteményébe

2002-ben került. ifj. Dr. Barcsay László közvetítésével.

 


2017. június 14.

Berettyóújfalu strandja, képes levelezőlap. M. Kir. Dohányáruda kiadása 1930-as (Általános Történeti Dokumentumok gyűjtemény. Leltári szám: IV.90.154.)

1927. június 14-én nyílt meg Berettyóújfalu első strandfürdője
az akkor még épülőfélben lévő leventeház mellett. Ez a strand egy
10x25 méteres úszómedencéből állt. A korabeli újságcikkek részletezik
a nemek szerinti időbeosztást is, ugyanis nem mindenki fürödhetett
minden nap minden szakában a medencében: hétfőn és pénteken
délelőtt, illetve szerdán délután csak a hölgyek léphettek be a strand
területére. A vasárnap volt a férfiaké: délelőtt a leventék fürdőzhettek,
délután pedig már minden férfi. A többi napon volt csak „közös”
a strand. (A délelőtti időszak reggel 5 órától 13 óráig, a délutáni pedig
1-től este 9-ig. 1927-ben egy jegy 50 fillérbe került, azok a vendégek,
akik fürödni nem akartak, 20 fillért fizettek.

A M. Kir. Dohányáruda kiadásában a 30-as években készült képeslap Bihari Múzeum-beli példányát 1940. szeptember 22-én adták postára Berettyóújfaluban. Ekkor már érvényben volt a II. bécsi döntés, miszerint Nagyvárad és Észak-Erdély visszakerül Magyarországhoz, amivel Berettyóújfalu megyeszékhelyi státusza is megszűnt. A képeslapon Pócza Iréne polgári iskolai tanárt Pápán arról tájékoztatja egy ismerőse, hogy a megye hamarosan visszaköltözik Váradra, és megy a család is, de még kérdés, hogyan is lesz az élet Váradon.

 


2017. június 9.

Nadányi Zoltán levele Szűcs Sándornak, 1938. június 9. (Irodalmi kézirat gyűjtemény. Leltári szám: VI.2017.1-2.)

Nadányi Zoltán költő a csonka Bihar vármegye levéltárosa tisztséget töltötte be és ebben a minőségben kapta azt a feladatot  Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatalától, hogy szerkessze meg a vármegyét bemutató kötetet. Valószínűsíthető, hogy a szerkesztő kérte fel a kötet szerzőit, máig kitűnő és hiteles forrásként szolgál a helytörténeti kutatóknak.

A monográfia legterjedelmesebb fejezetét Szűcs Sándor írta Néprajzi vonatkozások Bihar vármegyében címmel. A biharnagybajomi születésű néprajztudós az árvízmentesítés előtti Sárrét máig legkiválóbb kutatója volt. A monográfiafejezetben is ez a korszak kerül középpontba, amikor is a régi foglalkozásokról ír. Külön alcím alatt taglalja az építkezést, a viseletet, táplálkozást és a hiedelmeket. Az utolsó hat oldalon a bihari falucsúfolókról kapunk összefoglalót. Ezt a fejezetet –  ahogy az a most múzeumba került levélből kiderül – utólag, a végleges nyomtatás előtt nem sokkal készített el a szerző Nadányi kérésére.

A levél 2017 februárjában került a Bihari Múzeum gyűjteményébe dr. Benke Mária nagylelkű ajándékaként.


 

2017. június 2.

Szódásüveg hazafias felirattal (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III.78.13.)

A trianoni békeszerződés aláírása után kialakult revíziós törekvéseket
az a széles körben elterjedt
embléma fejezte ki a leghatásosabban,
amely az új határokat a történelmi Magyarország határai közé rajzolva
tartalmazta, alatta a Nem! Nem! Soha! jelszóval. Ez a kép valósággal
elárasztotta a Hor
thy-korszak mindennapjait: megjelent különféle
nyomtatványokon, jelvényeken, ajtóra szerelhető s
zínes plaketteken,
iskolai taneszközökön, szódásüvegeken, hamutartókon, mindenféle
dísztárgyakon és az első világháborús emlékműveken is. József Attila
1922-ben írt ezzel a címmel verset, amit a köl
tő maga soha nem publikált.

Később volt olyan vélekedés, hogy a Nem! Nem! Soha! a Tria-non
azaz három(szor is) nem asszociációból alakult ki, ám a jelszó ennél korábbi Az embléma még az úgynevezett területvédő propagandatevékenység keretében
keletkezett, mely az első világháborút lezáró padovai fegyverszüneti egyezménytől a trianoni békeszerződés aláírásáig zajlott, és a győztes antantot igyekezett meggyőzni arról, hogy a békekonferenciának a történelmi határok között kell megtartania Magyarországot.

Később, a két világháború között csak önmagában a jelszó is szerepelt a különböző tárgyakon: így ez olvasható egy 1978-ban múzeumunk gyűjteményébe került szódásüvegen. A palack a homokfúvott felirata szerint Ungár Márton biharkeresztesi szikvízgyára számára készült. A másik oldalon olvashatjuk a hazafias feliratot, piros-fehér-zöld betűkkel, zöld levélkoszorúban.


2017. május 23.

Berettyóújfalu város napja – meghívó, 2008. (Adattári gyűjtemény. Leltári szám: VIII. 2847.22-2014)

Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608. május 23-án kelt adománylevelével
Berettyóújfaluban és a szo
mszédos Szentkozmán lévő részbirtokokat
Nadányi Gergelynek és a parancsnoksága alatt szolgáló száz hajdú
katonának ajándékozta. 1997-ben Berettyóújfalu Város Képviselő-testülete
május 23-át a város napjává nyilvánította.

2008. május 23-án, az adománylevél keletkezésének 400. évfordulóján
különleges városnapi programmal
ünnepelt Berettyóújfalu. Az Egri Vitézlő
Oskola hagyományőrzői és a nagyváradi Szigligeti Színház
társulatának közreműködésével felavatták Báthory Gábor bronzszobrát,
Kurucz Imre szobrászművész alkotását, átadták a Nadányi Zoltán Művelődési
Központ előtti körforgalmi csomópontot. A könyvtár többek között felolvasónapot tartott Nadányi Zoltán műveiből, a könyvtárban megnyílt a „Séta a faluvárosban” – Berettyóújfalu egykor és ma c. kiállítás, és bemutatták az azonos című kötetet is. A Szent István téren felállított téren a testvérvárosok köszöntője mellett különböző fellépők adtak műsort: Bödőcs Tibor humorista, Szekeres Adrienn és Demjén Ferenc.


2017. május 18.

A bihari lant c. versgyűjtemény (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. VI.2017.3.)

A bihari lant c. versgyűjteményt Trianon évében adta ki a Nagyváradiak és Bihar
megyeiek Szövetsége tíze
zer példányban. A füzetben publikáló írók mind kötődnek
Nagyváradhoz, illetve Biharhoz:
Dutka Ákos nyitja a sort négy költeménnyel
(Haza kell mennem; Levél a váradi bodegába; Arany I..-II.), Emőd Tamás két verse
következi
k (El akarják venni; Arany), Juhász Gyula egy verssel szerepel
(Ének Arany Jánosról), Nadányi Zoltán két költeménnyel (Piros-fehér-zöld; Arany),
Ritoók Emma ugyancsak két darabbal van jelen (Nagyvárad; Arany). Sas Ede – aki
lapszerkesztő volt Váradon – egy (Üzenet Biharba) és a nagyszalontai születésű
Zilahy Lajos szintén egy lírai
alkotással szerepel.

A bihari lant költeményeinek egyik része a Trianonnal elveszett területeket, Váradot siratja,
a versek nagyobb része Arany Jánoshoz szól, mint a bihari géniusz jelképéhez, az alkotószellem megtestesítőjéhez szól.

A versgyűjtemény 2017-ben került a Bihari Múzeumba Bakó Endre ajándékaként, akinek a kötetről szóló tanulmányát elolvashatják Bihari Múzeum, a múzeumi világnapon bemutatott legújabb évkönyvében.


2017. május 12.

Cserép tarkedlisütő (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 75.219)

Fazekasok készítették az egykor főzésnél-sütésnél használt kerámia-
edényeket. Az öt kis kerek fo
rmából álló edényt egy népszerű édesség,
a tarkedli sütéséhez használták. Varga Gyula néprajzkutató így írja
le
a tarkedli készítését: kb. fél kg lisztből 2 tojással, 4 evőkanál cukorral,
kevés sóval, tejjel csurgatható, de nem nagyon
híg tésztát kavartak,
melyet tejben oldott kb. 3 dkg élesztővel kelesztettek. Ha megkelt,
tarkedlisütőbe
n bő zsíron kisütötték. A tésztát merőkanállal csorgatták
a sütőbe. Ha egyik oldala megsült, megfordították. Sülés után a tetejét
porcukorral hintették. Néhol – pl. Nagykerekiben, Kismarjában,
Zsákán,
Konyáron, Biharnagybajomban – két tarkedlit lekvárral összeragasztottak, úgy ették.


2017. május 4.

Részvételi jegy Miskolczy Imre részére az 1896. évi ezredéves országos kiállítás ünnepélyes megnyitójára (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.89.721.1.)

A XIX. század végén egy réteg világkiállítást szeretett volna rendezni Budapesten a millenniumi ünnepségsorozat keretében, végül azonban „csak” országos kiállítás megrendezésére került sor a dicső nemzeti múlt megünneplésére. 1892-ben meg is alakult az Ezredéves Kiállítás Országos Bizottsága. Helyszínnek a Városligetet jelölték ki. A kiállítás építési tervezetét négy pályaműből gyúrták össze. Kikötésként az szerepelt, hogy az épületeknek ideiglenesnek kellett lenniük, valamint a tűzbiztonságot is rendkívül fontosnak ítélték. Többek között kibetonozták a városligeti tavat, de keskeny nyomtávú villamosvonalat is lefektettek a kiállítás idejére, amely a Ganz és Társa és a Roessemann és Kühnemann Gépgyár nevéhez fűződik. A kiállítás elemei voltak: hadügyi csoport, háziipari csoport, mezőgazdasági csoport, ipari csoport, gépipari csoport, bányászati csoport, közlekedésügyi csoport, közművelődési csoport, egészségügyi csoport, hajózási csoport, történelmi főcsoport (pl. Vajdahunyad vára), Bosznia-Hercegovina kiállítása, horvátok épületei. Hidat is építette a tavon, épült mintakórház, a futurisztikus légkört pedig léghajó, villanyvilágítás biztosította. Külön szórakozó negyedet és világító szökőkutat is felállítottak. A kiállítást Ferenc József nyitotta meg 1896. május 2-án, ekkor készült az első magyar filmhíradó is. Politikusok vállalták, hogy a politikai vitákat félreteszik a kiállítás idejére. A hivatalos adat szerint majdnem 5 millióan tekintették meg a kiállítást.


2017. április 27.

Nisa számológép (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III.2002.46.)

 A csehszlovák gyártású mechanikus táskaírógépen a négy
alapműveleten kívül hatványozni és négyzetgyököt vonni
is lehetett a 10x10-es felosztású billentyűzetkiosztáson,
amihez még különálló alapműveleti gombok is járultak.
1949. március 1-jén alakult meg a Országos Takarékpénztár
Nemzeti Vállalat, az OTP Bank jogelődje, amelynek
berettyóújfalui egységében használták a most bemutatott
gépet az 1950-es
években. A fiók a Kálvin téren, a református
templommal szemben helyezkedett el. A szürke színű, Nisa K5
típusú számológépet 2002-ben ajándékozta múzumunknak Krisztik Pálné.


2017. április 21.

Gipsz ásványdarab (Máriaüveg) (Természettudományi gyűjtemény. Leltári szám: XI.1998.31.)

A gipsz víztartalmú szulfátásvány.
(CaSO4·2H2O, kalcium-szulfát dihidrát)

Egyike az iparban is nagy szerepet játszó, nagy tömegekben
is termő ásványoknak, mely arról nevezetes, hogy a kősónak
rendes kísérője. Nemcsak ásvány, de egyúttal kőzet is.
Már a régi görögök és rómaiak is jól ismerték. A Bihari Múzeum
gipsz ásványa a szatmári Nagybányáról (ma Románia) származik.

Az átlátszó, leveles szövetű gipszet Máriaüvegnek is nevezték,
ablakot (pl. templomokon) készítették belőle. Egyes források szerint
a név arra vonatkozik, hogy a nép sokáig a színtelen, átlátszó gipszet a tisztaság, a szűziesség szimbólumaként tekintette és finomra hasított leveleivel fedték be régebben a Mária- és általában a szent képeket.

A Bihari Múzeum természettudományi gyűjteménye 1998-ban jött létre, Böttkös Sándor debreceni gyűjtő 82 db ásványának megvásárlásával.


2017. április 13.

Belépőjegy Miskolczy Imre országgyűlési képviselő részére az Országos Hadigondozó Tanács ülésére (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.89.727.)

A hét műtárgya ezúttal egy belépőjegy Miskolczy Imre országgyűlési képviselő számára az 1917. április 14-én, Zita királyné jelenlétében tartott Országos Hadigondozó Tanácsi ülésre, amelynek a budai vár Habsburg-terme adott otthont. Az Országos Hadigondozó Tanácsot, mint azt neve is mutatja, hadigondozási ügyek intézésére alapították. Elnöke a mindenkori miniszterelnök, ügyvezető alelnöke az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. Különböző szakosztályai voltak, például: hadiárvák nevelését segítő szakosztály, vakokat segélyező szakosztály, hadigondozási adományok elosztását intéző szakosztály, gazdaságpolitikai szakosztály, de külön sajtó szakosztállyal is rendelkezett. Az Országos Hadigondozó Hivatal a Tanáccsal végezte mindennapos munkáját. Eme szervezet ülésére kapott meghívást a prominens bihari Miskolczy család sarja, Miskolczy Imre, országgyűlési képviselő, belügyminiszteri osztálytanácsos.


 2017. április 4.

Meghívó a XII. Bihari Vers- és Prózamondó Verseny döntőjére (Adattár. Leltári szám: VIII. Ad/3025.1.-2016)

1987. április 4-én rendezték meg Berettyóújfaluban a Bihari Vers- és Prózamondó Verseny döntőjét tizenkettedik alkalommal. A 400 példányban készült nyomdai meghívó mellékletében összefoglalót olvashatunk az évente megrendezett verseny addigi történetéről. A visszatekintésből kiderül, hogy az első versmondó versenyt az ELZETT Bocskai szocialista brigádja rendezte 1976-ban a Berzsenyi-évfordulóhoz kapcsolódva. Az évek során csatlakozott a szervezőkhöz Berettyóújfalu városi tanácsa is, és egyre szélesebb támogatást élvezett megyei, sőt országos szinten is. A versenyzők elsősorban a keleti országrészből, a megyéből érkeztek, 1987-ben már több mint 200-an voltak.

A Bihari Vers- és Prózamondó Verseny 1977 és 1992 közötti dokumentumai a Sinka István Városi Könyvtár átadásaként kerültek a Bihari Múzeum adattárába.

 


2017. március 30.

Berettyóújfalui Iparosok és Iparos Ifjak Olvasó és Önképző Körének meghívója táncmulatságra (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.89.23.3.)


Kiss Antalnak címezték eme meghívót, amelyet most a hét műtárgyának
választottunk. A Berettyóújfalui Iparosok és Iparos Ifjak Olvasó és Önképző
Körének zártkörű táncmulatságára szól az invitáció, amelyet 1910. április 3-án
tartottak a
városháza nagytermében. Egy személy számára 1 korona 50 fillér,
egy család számára 3 korona 60 fillér volt a belépődíj. Ugyanazon a napon
délután tekeversenyt is rendeztek a kör helyiségében.


2017. március 22.

Vesszővarsa (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: 74. 177.4.)

A régi Sárréten használtak hasonló, vesszőből font halfogó kast, a varsát.
A halász az eszközt vízszintesen helyezte a vízbe, és annak tölcsérszerű
szűkülő bejáratán át a kas belsejébe jutó hal, nem találván meg a visszautat,
a szűk térben fogva marad. A halász a nyitható ajtón keresztül vette ki a halat.

A varsa nagyon régi eszköz, okleveles adatok szerint már a 13. században
használták a Kárpát-medencében. Rendkívül sok változata ismert a világon,
szinte az egész világon, ahol halásztak és halásznak ismerték-ismerik.

A Bihari Múzeum vesszővarsáját – három rögzítő cölöppel, illetve több egyéb
vesszőből készült eszközzel együtt – 1974-ben készítette Tatár Miklós
a múzeum első állandó tárlata számára, és jelenleg is megtekinthető
a Sárrét vízi világa c. kiállítóteremben.

 


2017. március 15.

Bihar c. hetilap 1927. augusztus 4-i számának 2. lapja (Bihari Múzeum adattára)

A Bihar c. hetilapot Berettyóújfaluban nyomtatták 1927 és 1938 között. Az augusztus 4-i szám 2. oldalán  egy két és fél hasábos cikkben a helyi lokálpatrióta, Tardy György közli édesapjának, Tardy Sándornak a visszaemlékezését. Tardy Sándor 1849-ben 14 éves volt, és emlékeit 71 esztendős korában (tehát 1906 körül) vetette papírra.

Az írásból megtudhatjuk, hogy vesztes debreceni csata után, 1849. augusztus 3-án a Nagyvárad felé menekülő magyar csapatok Berettyóújfalun haladtak át. A református templom előtt megpihenő huszár tizedes és a vele szóba elegyedő helyi lakos, Báthory Bálint között valami vita keletkezhetett, mert a főtéren összegyűlt helyiek azt látták, hogy Báthory beszalad a községházára (amely valószínűleg a későbbi emeletes községháza, azaz a mai könyvtár és múzeum épülete helyén állt). A huszár Báthory után szaladt, és a községháza tanácstermében kardjával agyonszúrta. Az áthaladó magyar csapatok után a Berettyó-hidat szétrombolták.

A „muszkák” előhadai, a kozákok augusztus 5-én érkeztek Berettyóújfaluba, és a tiszteket a Tardy családnál szállásolták el. A kozákok távozása után további csapatok s tisztek jöttek. Egyheti újfalui táborozás után minden orosz elhagyta településünket. A szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után tértek vissza, köztük több korábban megismert tiszttel. Berettyóújfaluba érkezett az orosz fővezér, Paskievics is, aki településünkről írta meg hírhedt mondatát I. Miklós cárnak: „Magyarország Felséged lábai előtt fekszik.” Tardy Sándor szerint az írás helyszíne nagybátyja, Fényes Menyhért háza, Paskievics szálláshelye volt. A visszaemlékezés keletkezésének idején, a 20. század elején ez az állampénztár épülete volt (feltételezhetően az Erzsébet utcán, a mai ruhagyár környékén).


 2017. március 8.

Nadányi Zoltán írógépe, tokkal (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: VII.2017.1–2.)

 

Continental 340 típusú írógép a 30-as évekből. Nadányi Zoltán (1892–1955) író, költő, publicista használta. A költő unokája, Kovacsóczy Katalin ajándékozta eredetileg dr. Benke Máriának, ő pedig 2017 februárjában a Bihari Múzeumnak.

 


2017. március 1.

"Tessék kopogni" feliratú cédula (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: VII.2017.2.)

Nadányi Zoltán családjával Budapesten, Bakonszegen, Berettyóújfaluban felváltva élt. Budapesten egy viszonylag kicsi kétszobás lakásban laktak öten. A családi legenda szerint a költő, ha magányra vágyott, a zsivaj elöl bebújt a nagy kredencükbe, ahová befért egy matrac is. A szekrényre tette ki saját kézírásával a „Tessék kopogni” cédulát, amely most került a Bihari Múzeum birtokába dr. Benke Mária ajándékaként.


 2017. február 20.

Csigacsináló borda réz penderítővel. (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.2000.10.1-2.)

 

Nád szövőszékbordából alakították ki ezt a „csigacsinálót”, amely segítségével készítették a lakodalmi húslevesbe a csigatésztát. Egykor a lakodalmak előtt egy héttel összegyűltek a meghívott lányok, asszonyok, hogy közösen készítsék el a levesbe való tésztát. Ezt a bordát, amelyhez a penderítő sárgarézből készült, Sárrétudvariban használták.

 


2017. február 13.

Csigafőző fazék (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.2001.25.)

Berettyóújfaluban használták ezt a csigafőző fazekat, amelyben a lakodalomban tálalt „csigalevest” (tyúkhúsleves csigatésztával) főzték kemencében. A csigatésztát lakodalom előtt az asszonyok közösen készítették el.

A főzőedények egykor tűzálló agyagból készültek. Az Alföldre ezeket 1920 előtt elsősorban Gömör megye, illetve a bihari Rév és környéki települések fazekasai szállították. Az itt bányászott agyag vékonyra korongozható, és világos színűre, fehérre ég. (Innen ered a vászonfazék elnevezés.) A kemencében, illetve a tüzelőpadkán főzéshez használt vászonfazekak kívül mázatlanok, díszük többnyire egy (vagy esetleg több) ujjbenyomással készített ún. abroncssor, amely a kifutó étel lecsorgását is akadályozza. A nagyméretű, kétfülű fazekakat elsősorban a lakodalomban használták.


 2017. február 6.

Új Virradat irodalmi évkönyv 1937. évi 1. száma (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: VII. 2016.6.) 80 éve látott napvilágot a verseket, dalszövegeket tartalmazó kaposvári Új Virradat c. folyóirat 1937- évi első száma, melyben Kiss Antal berettyóújfalui zeneszerző két verse is megjelent.

Kiss Antal sportoló, nótaszerző, polgári foglalkozására nézve fogász, a 20. század első felében Berettyóújfaluja emblematikus figurája volt. (Résztletes életrajzát lásd lejjebb, A hét műtárgya 2016. szeptember 26.) Nadányi Zoltán róla mintázta a Piripócs-ciklus szatírái sorában a Sokoldalú ember c. vers címszereplőjét.

Az Új Virradat c. folyóirat 1932-től jelent meg Kaposváron, eleinte évente öt alkalommal. Kiss Antal nem először publikált a Pauer Béla szerkesztette periodikában. Az 1937. évi első szám 22. oldalán megjelent két vers: a Jeges eső, illetve a Van nékem egy…  kezdetű. Ez utóbbi már az Új Virradat korábbi számában is szerepel, illetve a

költő saját megzenésítésében az 1939-ben Bihari dalok. c nótáskönyvben kottával is közölte.

A folyóirat két bekötött példánya tavaly év végén került a Bihari Múzeum gyűjteményébe.


2017. február 1.

Csizmahúzó, fakutya (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.75.171.1.)

Régen a legtöbb paraszti háztartásban fellelhető volt ez a fából készült eszköz, amelynek alakja egy kutyafejre emlékeztet.
A csizma lehúzására szolgál oly módon, hogy annak sarkát beakaszt ották a fakutya erre kialakított végébe, a másik lábukkal megtámasztották a fakutyát, majd kihúzták a csizmából a lábukat.

 


2017. január 23.

O’sváth Pál portréja (olajfestmény)