A hét műtárgya

 


2017. október 31.

A Váradi Biblia hasonmás kiadása a 19. századból (Általános történeti dokumentumok tára. Leltári szám: IV.2017.3.)

 

A Váradi Biblia volt Erdélyben ez az első teljes kiadású bibliafordítás. A nyomtatás előkészítése id. Köleséri Sámuel héber és a görög nyelvprofesszor nevéhez fűződik. A nyomtatást Szenczi Kertész Ábrahám vezetése alatt 1660-ban kezdték el, ám a törökök ostroma és győzelme miatt Kolozsvárott fejezték be a munkát.

A nagyváradi várat 1660-ben Ali pasa vezetésével foglalták el a törökök, a Váradi Bibliát és Szenczi Kertész Ábrahám nyomdagépeit azonban a hódítókkal kötött alku értelmében sikerült kimenekíteni az erődítményből. Szenczi Kertész Ábrahám testamentumából kiderül, hogy Ali pasa nem jószívűségből engedte meg a legyőzötteknek a Váradi Biblia elvitelét: ezer aranyat kapott érte. Érdekes módon a legyőzöttek kincseiket hátrahagyták, de a szentírást nem.

A kinyomtatott darabszámról viták folynak, valószínűleg 1500 példány nyomtatását fejezték be 1661-ben Kolozsváron. Jelenlegi tudomásunk szerint 42 könyvtárban több mint 70 példány maradt fenn, ám parókiákon és magánszemélyeknél is lehetnek további példányok, bizonyos álláspontok szerint 200 eredeti Váradi Biblia létezik ma is. A Váradi Biblia második kiadása 1805-ben, Magyarországon jelent meg. 

 


2017. október 24.

Bőr bocskor (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 79.26.1–2.)

 

A bocskor egyetlen bőrdarabból szabott talpú és felső részű, sarkatlan, elöl kerek vagy hegyes orrú, szíjjal felköthető könnyű lábbeli, amely a talpat, a talp széleit és a lábujjakat védi.

A bocskor viselete a 19. sz. derekától a magyarság körében rohamosan háttérbe szorult. Viselése a szegénység jelképe lett, illetve bizonyos munkaalkalmakra (pl. aratás) szorítkozott.

Az Arany János Vörös Rébék c. balladájában megjelenő bocskort a címszereplő öregasszony – a falu boszorkánya addig főzte, míg össze nem hozta egy csapodár leánnyal. Az ősi szerelmi varázslás alapja a hit, hogy ha valaki birtokába jut egy olyan tárgynak vagy anyagnak, amely a másikkal testi kapcsolatban állt, akkor ezzel varázserőt nyer az illető személye felett. Tehát ha a lány a legény kapcáját (bocskorát) megszerzi és megfőzi, akkor őt magát is magához láncolja.

A Bihari Múzeumban található bocskort Körösszakálból került a gyűjteménybe 1979-ben, valószínűleg román viselet része lehetett.

 


 

2017. október 9.

Nadányi Zoltán: Tűz c. versénet kézirata. (Irodalmi kéziratok gyűjteménye. Leltári szám: VI. 75.65.)


Nadányi Zoltán Tűz c. versének sorai ismerősen csenghetnek a régi filmek kedvelőinek. A Halálos tavasz betétdalát Karády Katalin énekelte. Zilahy Lajos író azonos című regényéből készített filmet, ám az elkészült zene szövege nem nyerte el a tetszését. A legenda szerint ekkor vette kézbe Nadányi verseskötetét, és két költeményből (a Tűz és az Ezüsthálóval foglak) készítette el a szöveget. Ám a film stáblistájában nem találjuk a bihari trubadúr nevét: Nadányi kérésére nem írták ki – így tiltakozott Zilahy átalakítása ellen.

 

 


 

2017. október 8.

 Móré Mihály: Nadányi Zoltán portréja (Képzőművészeti gyűjtemény. Leltári szám: V.92.52.)

 

125 éve, 1892. október 9-én született Nadányi Zoltán író, költő. Pályáját Biharország „fővárosában” kezdte, 13 éves volt, mikor megjelent a verse a Nagyvárad c. lapban, később három kötete látott itt napvilágot. Trianon után a család bakonszegi birtokán és Budapest között ingázott, majd Nadányit Berettyóújfaluba nevezték ki Bihar vármegye főlevéltárosának. Országos lapokban is jelennek meg írásai, szoros barátságot ápolt többek között Kosztolányi Dezsővel.

Elsősorban szerelmes verseiről ismert: az utókor méltán nevezi őt a „bihari trubadúr”-nak. Költeményeiben, valamint a Bihar c. hetilapban megjelent tárcáiban hű képet a két világháború közötti Berettyóújfaluról. 1955-ben hunyt el Budapesten.

Kéziratainak egy részét a Bihari Múzeum őrzi.

Képünkön Móré Mihály, debreceni grafikus, festőművész Nadányit megörökítő, fénykép után készített alkotását mutatjuk be.

 


 

2017. szeptember 29.

 Kárpáti Gusztáv: Páll-tanya. Olaj. 1989. (Képzőművészeti gyűjtemény. Leltári szám: V.89.1.)

 

Kárpáti Gusztáv (1941–2013) festőművész Ózdon született. Festői tanulmányait is itt kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mestereinek Barcsay Jenőt és Ficzere Lászlót tekintette. Berettyóújfaluban talált második otthonra, ahol családot alapított.

Önálló festői stílusa megszületésében meghatározó volt Biharországföldje, az itt élő emberek. Kialakította sajátos, jellegzetes formarendszerét, gazdag színvilágát. Asszociatív tevékenységével tájképbe festette örömét, szomorúságát – sajátos alkotói formában. Expresszíven, hol elomlóan, lágy líraisággal folynak össze színei számtalan játékosan ölelkezve, hol drámai erejű színfoltokkal keményen ítélkezik.


2017. szeptember 22.

Sulyok (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 74.44.1)

A sulyok mosásnál használt, fából faragott, nyeles eszköz, amellyel a kilúgozott vásznat az asszonyok folyóvízben, tóban általában mosószékre fektetve sulykolták, csapkodták. Gyakran a legények készítették választottjuknak szerelmi ajándékként. A Bihari Múzeum 1974-ben gyűjtött sulyka a felirat szerint 1873-ban készült, és Tóth B. Julianna használta.

Arany János balladahőse, Ágnes asszony megbomlott elmével mossa a patakban az általa még mindig vérfoltosnak látott lepedőjét:

Holdvilágos éjjelenkint,
Mikor a víz fodra csillog,
Maradozó csattanással,
Fehér sulkya
messze villog.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el
.”


2017. szeptember 14.

Kürthy Sándor:  Herpály, Csonka torony. Ceruzarajz. (Képzőművészeti gyűjtemény, leltári szám: V.83.3.6.)

Kürthy Sándor festőművész 1921-ben született Berettyóújfaluban.
Magániskolákban végezte képzőművészeti tanulmányait, hamar
az elvontabb festészet felé terelődött. 1964-ben Budapesten
rendezték meg első kiállítását, a fővárosban hosszú idő után ez volt
az első absztrakt tárlat.

Kürthy Sándor herpályi csonka tornyot megörökítő ceruzarajza
egy húszdarabos sorozat része, melyet a művész 1981 nyarán
készített.

Kürthy Sándor festőművészt szülővárosa 2004-ben választotta díszpolgárrá, egy év múlva elhunyt. 2005. április 29-én kísérték utolsó útjára Budapesten.


2017. szeptember 7.

200 forintos pénzérme, 1994 (Numizmatikai gyűjtemény. Leltári szám: IX.99.14.)

Az első kétszáz forintos érméket 1992-ben verték,
ezüstöt is tartalmaztak. 1998-ból vonták
ki
a forgalomból, mert értéke meghaladta a címlet
értékét. A pletyka szerint az 1992-ben kibocsátott
érmék a későbbieknél
nagyobb mennyiségben
tartalmaztak m
ezüstöt, de ez minden bizonnyal
nem így van. Minden évjáratú érme 6 grammnyi
ezüstöt tartalmaz. További érdekesség,
hogy az
első példányokat a British Royal Mintben (Brit
Királyi Pénzverde) verték, később a pénzverés folyamata már
Magyarországon zajlott. Ezek ellenére a korábban készült kétszázasok érik ma a legkevesebbet, az utolsó két év érméi pedig a legtöbbet (mivel ezek nem is kerültek forgalomba), akár több tízezer forintot is elkérnek érte. A gyűjteményünkben található kétszázas 1994-es évjáratú; ebben az évben módosították a hátlapi éremképet, Deák Ferenc arcképe került rá.


2017. augusztus 31.

Filmplakát (Általános történeti dokumentumok tára. Leltári szám: IV.2017.2.1.)

Makk Károly a filmek iránti szenvedélyét Berettyóújfalu levegőjével,
édesapja mozijában szívta magába. Első filmje, a Liliomfi (legelső
rendezése, az Úttörők nem maradt fent) ma is klasszikus alkotásnak
számít. A nagyváradi születésű szerző, Szigligeti Ede önéletrajzi
ihletésű, azonos című komédiáját vitte celluloidra, bihari táj
akról
(Szigligeti művében a fogadó Mezőtelegden van) a Balaton partjára
helyezve át a cselekményt.

Az 1954-es habkönnyű vígjáték olyan, már akkor is ismert neveket
vonultat fel, mint Darvas Iván, Ruttkai Éva, Krencsey Marianne és
a balamazújvárosi születésű Soós Imre. A mellékszerepekben sem akárkiket láthatunk, többek között Pécsi Sándor, Dajka Margit, Garas Dezső alakítása is emlékezetes pillanatokat jelent.

 


2017. augusztus 23.

Mélytányér a Lisztes szálló étterméből (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III. 2002.16.1.)

Lisztes Imre (1843–1909) Berettyóújfalu központjában a gróf Eszterházyaktól vette árendába a Kőpince nevezetű korcsmát, melynek helyére később egyszintes vendéglőt épített. Halála után az üzletet fia, Lisztes Lajos (1883–1946) vette át, majd korszerűsítette, átépítette, emeletes szállót és éttermet alakított ki a mai Szent István téren, a mozival szemben.

AZ 1926 nyarán megnyitott új szálló földszintjén kibővítették az éttermet is, amely az újfaluiak kedvelt találkozóhelye volt. A tulajdonos Karlsbadban (a mai Karlovy Vary) gyárttatott Lisztes étterem felirattal ellátott 200 darabos porcelán étkészletet, amelynek két darabja a Bihari Múzeum állandó kiállításában megtekinthető az étterem és a szálló több egykori eszközével együtt.

A tárgyakat a tulajdonos leánya – aki édesapja halála után, 1946-tól az épület államosításáig vezette az üzletet –, Debreczeni Józsefné Lisztes Anna ajándékozta a múzeumnak 2001-ben.


2017. augusztus 16.

B. Hajdú László: Emléklap-kollázs II. János Pál pápa magyarországi látogatása tiszteletére (Képzőművészeti gyűjtemény. Leltári szám: V. 2000.17.)

A római katolikus egyház 264. vezetője, II. János Pál – a pápák közül elsőként –
hivatalos látogatás so
rán első ízben 1991. augusztus 16–20. között járt
Magyarországon. A Szentatya a négy nap alatt öt helyszínen (Esztergom,
Pécs, Szombathely, Máriapócs, Budapest) tartott szentmisét, továbbá ökomenikus
istentiszteletet Debrecenben. Találkozott többek között magyar fiatalokkal
a Népstadionban, betegekkel a budapesti Bazilikában, valamint a tudomány
és a művészet képviselőivel is.

A Bihari Múzeum gyűjteményében őrzött, II. János Pál pápa első magyarországi
látogatása alkalmából készült színes nyomat B. Hajdú István festőművész
(1926–1998) alkotása.


2017. augusztus 11.

Téglavető (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 81.12.)

Ezt a fakeretet, amely egy fedeletlen dobozkára hasonlít,
vályogtégla készítésére használták.

Az alföldi népi építkezésben elterjedt vályogtégla
elkészítéséhez a földet a település határában lévő
vályogvető gödrökből termelték ki. A gyökerektől
megtisztított földet eláztatták vízzel. Az így kapott
sarat kapával, taposással összevágták, és bekeverték
szalmatörekkel. A betörekelt sarat félnapos érlelés
után beletömték, belesimították a vályogvető formába,
majd kifordították, és hagyták száradni. Az így elkészített
vályogtéglákat kúpokba helyezve tárolták a felhasználásig.

A múzeum téglavetőjét Toldon használták, 1981-ben a honismereti tábor résztvevői gyűjtötték.


2017. július 28.

Futballkupa (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III. 2002.54.2.)

1947-ben Berettyóújfaluban játszott az osztrák Ostbahn Wien labdarúgó
csapata. Az 1921-ben, vasutasok által alapított klub székhelye Bécs
XI. kerületében, Simmeringben található. Napjainkban "SC Ostbahn XI"
néven működik, és a osztrák
regionális bajnokság keleti csoportjában
szerepelnek. A kupát a BUSE kapta a nyugatról érkezett futballcsapattól,
melyen szerepel az egyesület akkori elnevezése (ESV Ostbahn Wien),
valamint ittjártuk időpontja is, "Ostern, 1947", vagyis 1947
húsvétja.
Érdekesség továbbá, hogy a csapatnak jelenleg több magyar játékosa is van.

 


2017. július 13.

Mozfilmreklám. Rita, a vadnyugat "réme". Színes, szélesvásznú zenés olasz filmvígjáték. Készült: 1967. (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.2009.63.34.)

50 éve, 1967-ben vetítették a mozikban a "Rita, a vadnyugat réme"
c
ímű olasz western-vígjátékot, ami keveréke a musicalnek,
a spagetti-westernek, valamint az NSZK-indiánfilmek paródiájának.
A Rita Pavone által megformált címszereplő "szabadidejében"
bűnözőket üldöz, és az általuk ellopott aranyat egy barlangba rejti el,
amit majd terve szerint megsemmisít, hogy elpusztítsa minden baj
legfőbb forrását: a pénzt. Egy napon csatlakozik hozzá egy bizonyos
Black Star, akit nem más alakított
, mint Terrence Hill, aki ehhez
a filmhez vette fel művésznevét.

A mozifilmreklámot Szabó Géza, egykori berettyóújfalui mozigépész ajándékozta múzeumunknak.


2017. július 5.

Üvegnegatív: a zsákai templom harangja „hadba vonul”. (Fotótár, Barcsay-fotóarchívum. Nyilvántartási szám: Gy. N. 866/7)

Ahogyan a történelem során az ágyú szerepe nőtt a harcászatban,
a nyersanyagául szolgáló bronz
hoz számos esetben harangok
beolvasztásával igyekeztek hozzájutni. Magyarországon e célból
már 1538-ban
SzapolyaiJános több harangot akasztatott le
a tornyokból a Barcaságban. Az 1848
-49-es szabadságharc
idején a magyar kormány kéréssel fordult az egyházakhoz,
hogy a nélkülözhető harangjaikat a
dják át a hazának.

Az első világháborúban 1915-ben született az első miniszteri körirat,
amelyben kérik az egyházaktól a harangokról való lemondást hadi
célokra. 1917-ben már a beszolgáltatás kötelezővé vált: alóla csak
a „történelmi és műemléki beccsel” bíró harangok mentesülhettek. 

A települések lakosai mindenütt szalagokkal, virágokkal díszítették hadba vonuló harangjaikat, és ünnepség keretében kísérték újjászületéseükhöz vezető útjukra.

Zsákán Barcsay Károly tartotta a búcsúbeszédet a harangok felett 1917. július 5-én. Az ünnepélyes pillanatot amatőr fényképész fia, a későbbi járásbírósági elnök, id. Barcsay László örökítette meg. Az üvegnegatívon megmaradt felvétel a Barcsay-fotóarchívum részeként került a Bihari Múzeum gyűjteményébe.

 


2017. június 29.

Aratókorsó (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.75.32.1.)

Hagyományosan Péter-Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás.
Biharban egykor a férfiak
kaszával arattak, az asszonyok haladtak utánuk,
és sarló segítségével „markot szedtek”. Rendszerint hajnalb
an kezdték
a munkát, és naplementéig dolgoztak a mezőn. A nyári melegben különösen
fontos volt az ivóvíz-pótlás: a vizet cserépkorsóban vitték magukkal a határba.
A korsó fülén lévő nyíláson, a „csecsen” keresztül lehetett inni, az edény
szájánál lévő rostély megakadályozta a békák, siklók vízbe kerülését. A korsó
belsejébe a fazekasok égetés előtt kis kerámiagolyócskákat tettek, ami megelőzte a vízkő lerakódását az edény falára.

A Bihari Múzeum egyik aratókorsóját mezőtúri fazekasok készítették.


2017. június 23.

Női cipő (Történeti tárgyi gyűjtemény.
Leltári szám: III. 2002.42.1–2.)


Ezt a fekete színű hegyesorrú női cipőt kézzel varrott,
lakkbőr, bőrtalppal, ú.n. rakott sarokkal, fekete csont
csattal Pottondy István cipész készítette Budapesten
a 20. század első felében. A múzeum gyűjteményébe

2002-ben került. ifj. Dr. Barcsay László közvetítésével.

 


2017. június 14.

Berettyóújfalu strandja, képes levelezőlap. M. Kir. Dohányáruda kiadása 1930-as (Általános Történeti Dokumentumok gyűjtemény. Leltári szám: IV.90.154.)

1927. június 14-én nyílt meg Berettyóújfalu első strandfürdője
az akkor még épülőfélben lévő leventeház mellett. Ez a strand egy
10x25 méteres úszómedencéből állt. A korabeli újságcikkek részletezik
a nemek szerinti időbeosztást is, ugyanis nem mindenki fürödhetett
minden nap minden szakában a medencében: hétfőn és pénteken
délelőtt, illetve szerdán délután csak a hölgyek léphettek be a strand
területére. A vasárnap volt a férfiaké: délelőtt a leventék fürdőzhettek,
délután pedig már minden férfi. A többi napon volt csak „közös”
a strand. (A délelőtti időszak reggel 5 órától 13 óráig, a délutáni pedig
1-től este 9-ig. 1927-ben egy jegy 50 fillérbe került, azok a vendégek,
akik fürödni nem akartak, 20 fillért fizettek.

A M. Kir. Dohányáruda kiadásában a 30-as években készült képeslap Bihari Múzeum-beli példányát 1940. szeptember 22-én adták postára Berettyóújfaluban. Ekkor már érvényben volt a II. bécsi döntés, miszerint Nagyvárad és Észak-Erdély visszakerül Magyarországhoz, amivel Berettyóújfalu megyeszékhelyi státusza is megszűnt. A képeslapon Pócza Iréne polgári iskolai tanárt Pápán arról tájékoztatja egy ismerőse, hogy a megye hamarosan visszaköltözik Váradra, és megy a család is, de még kérdés, hogyan is lesz az élet Váradon.

 


2017. június 9.

Nadányi Zoltán levele Szűcs Sándornak, 1938. június 9. (Irodalmi kézirat gyűjtemény. Leltári szám: VI.2017.1-2.)

Nadányi Zoltán költő a csonka Bihar vármegye levéltárosa tisztséget töltötte be és ebben a minőségben kapta azt a feladatot  Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatalától, hogy szerkessze meg a vármegyét bemutató kötetet. Valószínűsíthető, hogy a szerkesztő kérte fel a kötet szerzőit, máig kitűnő és hiteles forrásként szolgál a helytörténeti kutatóknak.

A monográfia legterjedelmesebb fejezetét Szűcs Sándor írta Néprajzi vonatkozások Bihar vármegyében címmel. A biharnagybajomi születésű néprajztudós az árvízmentesítés előtti Sárrét máig legkiválóbb kutatója volt. A monográfiafejezetben is ez a korszak kerül középpontba, amikor is a régi foglalkozásokról ír. Külön alcím alatt taglalja az építkezést, a viseletet, táplálkozást és a hiedelmeket. Az utolsó hat oldalon a bihari falucsúfolókról kapunk összefoglalót. Ezt a fejezetet –  ahogy az a most múzeumba került levélből kiderül – utólag, a végleges nyomtatás előtt nem sokkal készített el a szerző Nadányi kérésére.

A levél 2017 februárjában került a Bihari Múzeum gyűjteményébe dr. Benke Mária nagylelkű ajándékaként.


 

2017. június 2.

Szódásüveg hazafias felirattal (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III.78.13.)

A trianoni békeszerződés aláírása után kialakult revíziós törekvéseket
az a széles körben elterjedt
embléma fejezte ki a leghatásosabban,
amely az új határokat a történelmi Magyarország határai közé rajzolva
tartalmazta, alatta a Nem! Nem! Soha! jelszóval. Ez a kép valósággal
elárasztotta a Hor
thy-korszak mindennapjait: megjelent különféle
nyomtatványokon, jelvényeken, ajtóra szerelhető s
zínes plaketteken,
iskolai taneszközökön, szódásüvegeken, hamutartókon, mindenféle
dísztárgyakon és az első világháborús emlékműveken is. József Attila
1922-ben írt ezzel a címmel verset, amit a köl
tő maga soha nem publikált.

Később volt olyan vélekedés, hogy a Nem! Nem! Soha! a Tria-non
azaz három(szor is) nem asszociációból alakult ki, ám a jelszó ennél korábbi Az embléma még az úgynevezett területvédő propagandatevékenység keretében
keletkezett, mely az első világháborút lezáró padovai fegyverszüneti egyezménytől a trianoni békeszerződés aláírásáig zajlott, és a győztes antantot igyekezett meggyőzni arról, hogy a békekonferenciának a történelmi határok között kell megtartania Magyarországot.

Később, a két világháború között csak önmagában a jelszó is szerepelt a különböző tárgyakon: így ez olvasható egy 1978-ban múzeumunk gyűjteményébe került szódásüvegen. A palack a homokfúvott felirata szerint Ungár Márton biharkeresztesi szikvízgyára számára készült. A másik oldalon olvashatjuk a hazafias feliratot, piros-fehér-zöld betűkkel, zöld levélkoszorúban.


2017. május 23.

Berettyóújfalu város napja – meghívó, 2008. (Adattári gyűjtemény. Leltári szám: VIII. 2847.22-2014)

Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608. május 23-án kelt adománylevelével
Berettyóújfaluban és a szo
mszédos Szentkozmán lévő részbirtokokat
Nadányi Gergelynek és a parancsnoksága alatt szolgáló száz hajdú
katonának ajándékozta. 1997-ben Berettyóújfalu Város Képviselő-testülete
május 23-át a város napjává nyilvánította.

2008. május 23-án, az adománylevél keletkezésének 400. évfordulóján
különleges városnapi programmal
ünnepelt Berettyóújfalu. Az Egri Vitézlő
Oskola hagyományőrzői és a nagyváradi Szigligeti Színház
társulatának közreműködésével felavatták Báthory Gábor bronzszobrát,
Kurucz Imre szobrászművész alkotását, átadták a Nadányi Zoltán Művelődési
Központ előtti körforgalmi csomópontot. A könyvtár többek között felolvasónapot tartott Nadányi Zoltán műveiből, a könyvtárban megnyílt a „Séta a faluvárosban” – Berettyóújfalu egykor és ma c. kiállítás, és bemutatták az azonos című kötetet is. A Szent István téren felállított téren a testvérvárosok köszöntője mellett különböző fellépők adtak műsort: Bödőcs Tibor humorista, Szekeres Adrienn és Demjén Ferenc.


2017. május 18.

A bihari lant c. versgyűjtemény (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. VI.2017.3.)

A bihari lant c. versgyűjteményt Trianon évében adta ki a Nagyváradiak és Bihar
megyeiek Szövetsége tíze
zer példányban. A füzetben publikáló írók mind kötődnek
Nagyváradhoz, illetve Biharhoz:
Dutka Ákos nyitja a sort négy költeménnyel
(Haza kell mennem; Levél a váradi bodegába; Arany I..-II.), Emőd Tamás két verse
következi
k (El akarják venni; Arany), Juhász Gyula egy verssel szerepel
(Ének Arany Jánosról), Nadányi Zoltán két költeménnyel (Piros-fehér-zöld; Arany),
Ritoók Emma ugyancsak két darabbal van jelen (Nagyvárad; Arany). Sas Ede – aki
lapszerkesztő volt Váradon – egy (Üzenet Biharba) és a nagyszalontai születésű
Zilahy Lajos szintén egy lírai
alkotással szerepel.

A bihari lant költeményeinek egyik része a Trianonnal elveszett területeket, Váradot siratja,
a versek nagyobb része Arany Jánoshoz szól, mint a bihari géniusz jelképéhez, az alkotószellem megtestesítőjéhez szól.

A versgyűjtemény 2017-ben került a Bihari Múzeumba Bakó Endre ajándékaként, akinek a kötetről szóló tanulmányát elolvashatják Bihari Múzeum, a múzeumi világnapon bemutatott legújabb évkönyvében.


2017. május 12.

Cserép tarkedlisütő (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 75.219)

Fazekasok készítették az egykor főzésnél-sütésnél használt kerámia-
edényeket. Az öt kis kerek fo
rmából álló edényt egy népszerű édesség,
a tarkedli sütéséhez használták. Varga Gyula néprajzkutató így írja
le
a tarkedli készítését: kb. fél kg lisztből 2 tojással, 4 evőkanál cukorral,
kevés sóval, tejjel csurgatható, de nem nagyon
híg tésztát kavartak,
melyet tejben oldott kb. 3 dkg élesztővel kelesztettek. Ha megkelt,
tarkedlisütőbe
n bő zsíron kisütötték. A tésztát merőkanállal csorgatták
a sütőbe. Ha egyik oldala megsült, megfordították. Sülés után a tetejét
porcukorral hintették. Néhol – pl. Nagykerekiben, Kismarjában,
Zsákán,
Konyáron, Biharnagybajomban – két tarkedlit lekvárral összeragasztottak, úgy ették.


2017. május 4.

Részvételi jegy Miskolczy Imre részére az 1896. évi ezredéves országos kiállítás ünnepélyes megnyitójára (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.89.721.1.)

A XIX. század végén egy réteg világkiállítást szeretett volna rendezni Budapesten a millenniumi ünnepségsorozat keretében, végül azonban „csak” országos kiállítás megrendezésére került sor a dicső nemzeti múlt megünneplésére. 1892-ben meg is alakult az Ezredéves Kiállítás Országos Bizottsága. Helyszínnek a Városligetet jelölték ki. A kiállítás építési tervezetét négy pályaműből gyúrták össze. Kikötésként az szerepelt, hogy az épületeknek ideiglenesnek kellett lenniük, valamint a tűzbiztonságot is rendkívül fontosnak ítélték. Többek között kibetonozták a városligeti tavat, de keskeny nyomtávú villamosvonalat is lefektettek a kiállítás idejére, amely a Ganz és Társa és a Roessemann és Kühnemann Gépgyár nevéhez fűződik. A kiállítás elemei voltak: hadügyi csoport, háziipari csoport, mezőgazdasági csoport, ipari csoport, gépipari csoport, bányászati csoport, közlekedésügyi csoport, közművelődési csoport, egészségügyi csoport, hajózási csoport, történelmi főcsoport (pl. Vajdahunyad vára), Bosznia-Hercegovina kiállítása, horvátok épületei. Hidat is építette a tavon, épült mintakórház, a futurisztikus légkört pedig léghajó, villanyvilágítás biztosította. Külön szórakozó negyedet és világító szökőkutat is felállítottak. A kiállítást Ferenc József nyitotta meg 1896. május 2-án, ekkor készült az első magyar filmhíradó is. Politikusok vállalták, hogy a politikai vitákat félreteszik a kiállítás idejére. A hivatalos adat szerint majdnem 5 millióan tekintették meg a kiállítást.


2017. április 27.

Nisa számológép (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III.2002.46.)

 <span style="font-f