Trianon-táblácska, 1934 (Általános történeti dokumentumok tára, leltári szám: IV.90.124.6.)
 

A trianoni békeszerződés aláírása után kialakult revíziós törekvéseket az a széles körben elterjedt embléma fejezte ki a leghatásosabban, amely az új határokat a történelmi Magyarország határai közé rajzolva tartalmazta, alatta a Nem! Nem! Soha! jelszóval. Ez a kép valósággal elárasztotta a Horthy-korszak mindennapjait: megjelent különféle nyomtatványokon, jelvényeken, ajtóra szerelhető színes plaketteken, iskolai taneszközökön, szódásüvegeken, hamutartókon, mindenféle dísztárgyakon és az első világháborús emlékműveken is. József Attila 1922-ben írt ezzel a címmel verset, amit a költő maga soha nem publikált.

Később volt olyan vélekedés, hogy a Nem! Nem! Soha! a Tria-non – azaz három(szor is) nem – asszociációból alakult ki, ám a jelszó ennél korábbi. Az embléma még az úgynevezett területvédő propagandatevékenység keretében keletkezett, mely az első világháborút lezáró padovai fegyverszüneti egyezménytől a trianoni békeszerződés aláírásáig zajlott, és a győztes antantot igyekezett meggyőzni arról, hogy a békekonferenciának a történelmi határok között kell megtartania Magyarországot.

A Magyar Nemzeti Szövetség több hazafias plakátot, képeslapot is kiadott a két világháború között, a táblácska 1990-ben került a Bihari Múzeum gyűjteményébe.